Difference between revisions of "Constructionism/hu"
m |
m |
||
| (One intermediate revision by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
{{languages}} | {{languages}} | ||
| − | + | '''Konstrukcionizmus (Constructionism)''' | |
| − | + | ||
'''Szerkesztő''': Richard Noss, London Knowledge Lab, IOE, University of London | '''Szerkesztő''': Richard Noss, London Knowledge Lab, IOE, University of London | ||
| Line 9: | Line 8: | ||
A konstrukcionizmus meghatározása oximoron lenne ennek az új fogalomnak megalkotói szerint, „mivel, végül is, a konstrukcionizmus lényege, hogy kikötjük azt, hogy minden dolog annak létrehozásán keresztül érthető meg.” Mindazonáltal: | A konstrukcionizmus meghatározása oximoron lenne ennek az új fogalomnak megalkotói szerint, „mivel, végül is, a konstrukcionizmus lényege, hogy kikötjük azt, hogy minden dolog annak létrehozásán keresztül érthető meg.” Mindazonáltal: | ||
| − | "A konstrukcionizmus legegyszerűbb meghatározása ebben a fogalomban jelenik meg: ’létrehozás által történő tanulás’" | + | "A konstrukcionizmus legegyszerűbb meghatározása ebben a fogalomban jelenik meg: ’létrehozás által történő tanulás’"<br> |
(Harel & Papert 1991 1.o.) | (Harel & Papert 1991 1.o.) | ||
Latest revision as of 09:23, 2 September 2011
| Nyelv: | English • български • français • magyar |
|---|
Konstrukcionizmus (Constructionism)
Szerkesztő: Richard Noss, London Knowledge Lab, IOE, University of London
Contents
Definíció
A konstrukcionizmus meghatározása oximoron lenne ennek az új fogalomnak megalkotói szerint, „mivel, végül is, a konstrukcionizmus lényege, hogy kikötjük azt, hogy minden dolog annak létrehozásán keresztül érthető meg.” Mindazonáltal:
"A konstrukcionizmus legegyszerűbb meghatározása ebben a fogalomban jelenik meg: ’létrehozás által történő tanulás’"
(Harel & Papert 1991 1.o.)
A konstrukcionizmus – nem összetévesztendő a konstruktivizmussal – osztja a konstruktivizmus tanuláshoz rendelt mellékjelentését, az „ismereti struktúrák létrehozását” tekintet nélkül a tanulás körülményeire. Kibővíti azzal az elgondolással, hogy ez különösen hatékonyan történik meg abban a helyzetben, ahol a tanuló tudatosan végzi el valamely dolog, entitás létrehozását, legyen az akár egy tengerparti homokvár, vagy az univerzum teóriája.” (Harel & Papert 1991 1.o.)
Seymour Papert a nyolcvanas évek közepén alkotta meg a konstrukcionizmus fogalmát. Az elgondolás lényege az, hogy a tanulók számára az ismereti struktúrák gondolati létrehozásának egy hatékony módja, ha azt külső ábrázolásként építik meg, valódi vagy virtuális entitásokat hozva létre, amelyek megoszthatóak másokkal. Míg a konstrukcionizmus kutatási területe pedagógia elméletként került meghatározásra (azaz a konstrukcionizmus szembeállítása az ’instrukcionalizmussal’ Papert és Harel fogalmai szerint, lásd ugyanott), ugyanannyira ismeretelméleti teória, mint pedagógiai, mivel ismereti struktúrák gondolati kialakítását célozza, és mellette jelennek meg a gondolati síkon kívüli fizikai vagy virtuális szerkezetek. A tudásanyag struktúra kialakításának megértése része a Papert által képviselt teljes körű és hatékony pedagógiai elméletnek, és annak alkalmazásához alapvető.
Tudományági kérdések
Míg Piaget által a huszonegyedik század közepén bemutatott konstruktivizmus elméleti fogalma azt az alapvető pszichológiai szintet ragadja meg, melyre minden tanulási tevékenység épül (oktatástól függetlenül), a konstrukcionizmus olyan pedagógiai elmélet kialakítását kereste, amely segíti a tanulást.
Főbb referenciák
Harel I., Papert S. (szerk.) (1991). Constructionism. Norwood, NJ: Ablex Publishing Corporation.
Kapcsolódó kifejezések
Konstruktivizmus
Kapcsolódó dokumentumok
Az első fejezet a Harel & Papert (1991) címen érhető el [1] és [2]
