Difference between revisions of "Narrative learning environments/hu"

Latest revision as of 10:12, 2 September 2011

Narratív tanulási környezet (Narrative Learning Environment)

Definíció

A narratív tanulási környezet (Narrative Learning Enviromnent – NLE) egy oktatási környezet, amely a felhasználót olyan IKT által közvetített tevékenységekbe vonja be, ahol kognitív feladatokhoz köthető elbeszélések például történetek játszanak központi szerepet.

A definíció megértéséhez fontos kihangsúlyozni az aktív tevékenység szükségességét, és egyúttal kizárni az olyan történet alapú oktatóanyagokat, melyek - eltekintve az olvasástól - nem aktivizálják a tanulókat. Hasonlóan a narratíva és a kognitív feladatok közötti kapcsolat fontossága kizárja a NLE köréből mindazon tanulási környezeteket, melyek az elbeszéléseket, olyan vonzó háttértörténetként használják, amelyek nem kapcsolhatók a problémamegoldás tevékenységéhez, így elérik ugyan a külső motiváció felkeltését, de a narratíva potenciális tanulási lehetőségét nem használják ki.

Az interaktív NLE mesterséges intelligencia alapú tanulási környezet, amely lehetővé teszi egy történet felhasználó és rendszer általi közös felépítését.

Történelmi megjegyzések

A „narratív tanulási környezet” egy a mesterséges intelligencia területén a 90-es években létrejött kifejezés az olyan a tanulási környezetek az elnevezésére, ahol a felhasználó és a szoftver által közösen, interaktív módon megalkotott történeteknek központi szerep jut a tanulás elősegítésében. Később a narratíva oktatási potenciálja iránti széleskörű érdeklődés oda vezetett, hogy a kifejezést különböző NLE jellegű tanulást segítő elbeszélés alapú tevékenységek rendszerén alapuló technológiák, oktatási környezetek megnevezésére használják (Dettori & Paiva, 2009, p.58.).

A mesterséges intelligencián alapuló NLÉ-k olyan technológiai konstrukciók, melyek az összes szükséges komponenst tartalmazzák (feladatokhoz rendelt narratív tevékenységek, pedagógiai megközelítés, megfelelő technikai eszköz a történet bemutatásához, a párbeszédek támogatásához, és a mesterséges karakterek játékához). Másrészt az oktatástervező, multimédiás vagy web 2.0 technológiákon alapuló NLÉ-k nem szimplán egyszerű programok, hanem koncepcióval rendelkező rendszerek, melyekben olyan a tanulással kapcsolatos narratív feladatok végrehajtását elősegítő széles körben elterjedt eszközök is megtalálhatók, mint a multimédiás szerkesztők és kommunikációs technológiák. A feladatokat és az elvárt tanulás eléréséhez szükséges pedagógiai megközelítési metódusokat tanárok vagy oktatástervezők kell megfogalmazzák. Ezek az NLÉ-k ugyan képesek a felhasznált technikai eszközök lehetőségeihez képesti interakciókra, (lásd pl. a hipermédia navigáció és a hálózati felhasználók közötti kommunikáció), de nem támogatják a felhasználó és a szoftver közös történetgyártását, ezért nem is nevezhetőek interaktívnak, bár a tanuló interakcióba lép a történettel és más résztvevőkkel is.

Kapcsolódó kifejezések

Szinonim

Elbeszélés-központú tanulási környezetek, Sztori-alapú tanulási környezetek

Egyéb kapcsolódó kifejezések

Interaktív narratív tanulási környezet, narratív tanulás.

Tudományági kérdések

Az NLÉ-k közvetítő eszközök lehetnek a narratív és más kompetenciák fejlesztésében, akár tantárgyi (külföldi- vagy anyanyelv, történelem, tudomány stb.) vagy akár készségfejlesztő szinten (döntéshozatal, stresszhelyzetben való megfelelés). Mindkét esetben olyan tudással kapcsolatos egyéb képességek is számításba jönnek, mint a kreativitás, a megértés, a kommunikáció, a logikai korlátok tudatosulása, a kortársakkal való kommunikációs képesség vagy a memória. Ez a tanulási folyamatra való többszörös hatás nem meglepő, hiszen a narratívák a tanulók akcióit közvetítő megnyilvánulások, és mint olyanok, több párhuzamos cél elérését tűzik ki célul (Wertsch, 1998, p. 25).

A „narratíva” terminust gyakran nem megfelelően használják, mint nem-technikai, nem-képi diskurzus, ahelyett, hogy úgy hivatkoznának rá, mint egymással összefüggő „események sorozata, mentális állapotok, történések”. (Bruner, 1990, p. 43.). Az oktatásban a narratíva kifejezés általános, tág használata értelmetlen, hiszen nem aknázza ki a tanulásban rejlő lehetőségeket, ami abból a tényből származik, hogy a történet elemei összességében egységet alkotnak, amelyeknek önálló értelmük van. (Bruner, 2003; Ricoeur, 2005) Ez a tény lehetővé teszi a narratívákban résztvevő szereplők számára, a szó szerint elhangzottakon túl következtetéssel továbbvigyék gondolataikat, így egy ösztönös jelentést létrehozó folyamatban vegyenek részt. A narratíva holisztikus módon kommunikálja a gondolatokat, így megnyitja a lehetőséget, az összetett és gazdag üzenetek egyszerű formában való közlése felé. Emiatt a történeteket tartják az emberi tapasztalatok, ok-okozatok és személyes cselekedetek kifejezésének elsődleges formájának (Polkinghorne, 1988).

Főbb hivatkozások

Bruner, J. (1990). Acts of meaning. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Bruner, J. (2003). Making Stories. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Dettori, G., & Paiva, A. (2009). Narrative Learning in technology-enhanced environments. In S. Ludvigsen, N. Balacheff, T. de Jong, A. Lazonder and S. Barnes (Eds.), Technology-enhanced learning: Principles and products (pp. 55-69). Berlin: Springer.

Polkinghorne, D. (1988). Narrative Knowing and the Human Sciences. New York, NY: State University of New York Press.

Ricoeur, P. (2005). Hermeneutics and the Human Sciences. Edited and translated by J. B. Thompson, 17th edition. Cambridge, MA: Cambridge University Press.

Wertsch, J. V. (1998). Mind as action. New York, NY: Oxford University Press,

Kapcsolódó dokumentumok

NLEs special interest group's website: http://nle.noe-kaleidoscope.org/
"Narrative" in Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Narrative