Educational affordance/hu

Oktatási késztetés (Educational affordance)

Meghatározás

Az oktatás és a TEL kutatásában az „oktatási késztetés” kifejezés új jelentést kapott, amely kapcsolódik a környezet tulajdonságai és a felhasználó interakciójához, és ennek tanulási potenciáljának kifejezéséhez.

"Az oktatási késztetés olyan jellemzője egy tárgynak (pl. hogyan alkalmaznak egy kiválasztott oktatási paradigmát), amely meghatározza, hogy az a bizonyos tanulási viselkedés hogyan alkalmazható egy bizonyos kontextusban (pl. projekt csoport, elosztott tanulási közösségek). Az oktatási késztetések meghatározhatók egy oktatási intervenció tulajdonságainak kapcsolataként a tanuló olyan jellemzőivel, amely lehetővé tesz számára bizonyos fajta tanulási módszereket."
(Kirschner 2002, 14. o.)

egjegyzések a történeti háttérhez

J.J. Gibson (1977) szerint a késztetés a cselekvő és a tárgy közötti akcióra utal, amely attól függetlenül létezik, hogy az hatékonyan érzékelhető-e. Ez az érzékelés-cselekvés párosításon alapul és kölcsönös kapcsolat van (pl. ha a cselekvő fáradt, akkor leül egy székre, annak ellenére, hogy a szék sok más dologra is használható a cselekvő szükségleteitől függően, pl. egy villanykörte kicserélésre). Megjegyzendő, hogy a széknek nincs késztetése, de a késztetés a cselekvő (az ő állapota és igényei) és a tárgy (annak tulajdonságai) kapcsolataként határozható meg. Donald Norman (1988) és William Gaver (1991) módosították és kiterjesztették a terminológiát úgy, hogy az egy absztrakt eszköz interaktív rendszerek tervezésének és az észlelt, illetve érzékelhető késztetések vizsgálatára.

Kapcsolódó fogalmak

Adaptív tanulási környezet, episztemikus képesség, interakció, gyakorlati tanulás

Tudományterületi kérdések

Ez a kifejezés Norman (1988) által került be a komputertudomány fogalomkörébe a felhasználó által észlelhető és érzékelhető lehetőségekkel kapcsolatban. A TEL-kutatásba a következőképpen adaptálható: „Az olvasónak nem szabad a késztetés szó eredeti jelentését alapul venni egy tárgy esetében, amely olyan komplikált, mint a CSCL környezet. A képességek Gibson szerint a nagyon egyszerű eszközöknél értelmezhetők, amelyekhez közvetlen érzékelés-cselekvés párosítás is létezik. A cselekvő nem tudatosan gondolkodik, hanem érzékeli a késztetést és cselekszik, bár ezt az érzékelési képességet meg is lehet tanulni. A bonyolult tárgyak, mint például az oktatási környezet, a tanulást is figyelembe kell venni, és megengedni. Itt is létezik érzékelés-cselekvés párosítás, de kevésbé közvetlen. A tanulás/megszokás időszaka után a tevékenységek automatikussá válnak. A késztetések ebben az értelemben nem okoznak bármit is, hanem csak lehetővé teszik azokat. Ezek alacsonyabb küszöböt biztosítanak a cselekvés végrehajtásához és/vagy lehetővé tételéhez. (Kirschner, 2002, 13. o.)

Források

Gaver, W. (1991). Technology affordances. In: S. P. Robertson, G. M. Olson, & J. S. Olson (Eds.), Proceedings of the ACM CHI 91 Human Factors in Computing Systems Conference. April 28 - June 5, 1991 (pp. 79-84). New York: ACM.

Gibson J. J. (1977). The theory of affordances. In R. Shaw & J. Bransford (Eds.), Perceiving, Acting and Knowing (pp. 67-82). Hillsdale, NJ: Erlbaum.

Kirschner P. A. (2002) Can we support CCSL? Educational, social and technological affordances for learning. In: Three worlds of CSCL: Can we support CSCL? (pp. 10-48). The Open Universiteit Nederland

Norman D. A. (1988) The psychology of everyday things. New York: Basic Books.