Difference between revisions of "Techno-mathematical literacies/hu"
(Created page with "'''''Techno-matematikai műveltség (techno-mathematical literacies)''' '''Szerkesztő''': Richard Noss, London Knowledge Lab | Institute of Education | University of London ==...") |
(No difference)
|
Revision as of 13:27, 1 September 2011
Techno-matematikai műveltség (techno-mathematical literacies)
Szerkesztő: Richard Noss, London Knowledge Lab | Institute of Education | University of London
Contents
Definíció
Ez a fogalom a munkahelyi helyzetekben megjelenő matematika két fontos tényezőjét foglalja magában. Egyrészről ez a tudás sokkal inkább műveltség, mint képesség, másrészről szinte mindig számítógép által közvetített tudásról van szó.
Miért műveltség? Arra mondjuk, hogy művelt, aki mind az írott, mind az olvasott nyelvet képes sokféle környezetben használni, különféle szabályok és konvenciók szerint. A műveltség ilyen megfogalmazása alapvető a matematika esetében is, hiszen a munkahelyen elterjedő informatikai rendszerek használata legalább annyira megköveteli a matematikai nyelv megértését és használatát, mint a munkát az elmúlt században meghatározó hagyományos műveltségét (írás és olvasás).
Miért techno? Ez a műveltség technikai tárgyakon keresztül fejeződik ki. Ez a matematikai készségek sajátos természete a munkahelyeken széles körben alkalmazott informatikai rendszerek esetében. Például egy számítógépes grafikon a papíros változattól eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, és egy táblázatban lévő számoszlopot lehet úgy módosítani, ahogy egy papíros változatot nem.
A techno-matematikai műveltség alapgondolata a fiatalok által tapasztalt oktatási folyamat általánosan leíró megközelítésekhez kapcsolódik, ahogy a PISA mérések (OECD, 2003), és a Kvantatív Műveltség mozgalom (Quantative Literacy, Steen, 1997) is. Például az OECD Nemzetközi tanulói teljesítménymérése (Programme of International Student Assessment, PISA) a következő definíciót tartalmazza:
- A matematikai műveltség az egyén képessége, amely segítségével azonosítja és megérti a matematika szerepét a világban, megalapozott döntéseket hozhat, és a matematikát olyan módon használja és alkalmazza, hogy a konstruktív, érintett és reflektáló egyén életének igényeit kielégítse. (OECD, 2003, p. 24)
A tágabb értelemben vett kultúrához hasonlóan munkahelyeken is ezt a szükséges matematikai műveltséget egészítik ki a mindenütt jelenlévő számítógépek. Részletesen tárgyalja Noss (1998) és diSessa (2000) a matematikai műveltség gondolatát, megmutatva, hogy a matematikával foglalkozó számítástechnikai eszközök új formái kapcsolatban vannak az újfajta matematikai műveltséggel. A techno-matematikai műveltség legrészletesebb leírása és példái Hoyles, Noss, Kent és Bakker (2010) írásában található, további ismertetéshez lásd Gainsburg (2011).
Fordítási problémák
../..
Egyéb kérdések
Nem összetévesztendő a technomatematikával: http://www.tmrfindia.org/
Irodalomjegyzék
diSessa, A. (2000), Changing Minds: Computers, Learning, and Literacy. Cambridge, MA: The MIT Press.
Gainsburg J. Book Review: Hoyles, C., Noss, R., Kent, P., & Bakker. A. (2010). Improving mathematics at work: The need for techno-mathematical literacies (2011) Educ Stud Math 76:117-122
Hoyles, C, Noss, R., Kent, P. and Bakker, A., 2010. Improving Mathematics at Work: The need for techno-mathematical literacies. Abingdon: Routledge
Noss, R. (1998), New mumeracies for a technological culture, For the Learning of Mathematics, 18, 2, 2-12.
OECD (2003), PISA 2003 assessment framework, Paris: Organisation for Economic Co-operation and Development.
Steen, L. A. (Ed.) (1997). Why Numbers Count: Quantitative Literacy for Tomorrow's America. New York: The College Board.
Kapcsolódó fogalmak
Műveltség, műveltségek
